• Letisztult-Táplálkozás

Nem vagyunk egyedül

az emberi mikrobiom szerepe a bélrendszeren kívüli betegségekben

Az emésztőrendszer diszbiózisát (felborult állapotát ) már régóta kapcsolják az autoimmun betegségekhez, a gyulladásos állapotokhoz, néhány daganatos betegséghez és a mentális elváltozásokhoz. A kihívás leginkább az, hogy megtaláljuk a diszbiózis celluláris (sejtekből álló) és molekuláris alapjait, ezzel is megértve, hogy alakulnak ki a fent említett egészségügyi kihívások.


A következő generációs szekvenciálás és genom általi technológia segítségével sikerült feltérképezni a bélflóra összetételét és megállapítani, hogy az emésztőrendszer diszbiózisa rengeteg egészségügyi elváltozáshoz járul hozzá.

Bizonyos esetekben a diszbiózishoz kapcsoltan előforduló celluláris és molekuláris változások egyértelműen hozzájárulnak az egészségügyi kihívásokhoz. A bélrendszer mikrobiom vizsgálataiban például a Christensenella minuta az elhízást kontrollálja egerek esetén, a Faecalibacterium prausnitzii megvédi az egereket az emésztőrendszeri gyulladástól, és az Akkermansia muciniphila visszafordítja az elhízást és inzulin rezisztenciát egy bizonyos anyag, az endocannabionidok kiválasztásával. A Bacteroides fragilis felületén előforduló A antigén poliszacharid pedig csökkenti a gyulladást.

Ezen és hasonló kísérletek segítségével sikerült kapcsolatot találni a bélflóra és az ember egészsége között, de olyan, az emésztőrendszeren kívüli elváltozások esetén, mint például az arthritisz, az izomsorvadás, vaginózis, fibromialgia, bizonyos daganatos elváltozások és mentális problémák esetén nagyobb a kihívás.


A szem elváltozásai és a bélrendszer állapotának a kapcsolata először furcsán hangozhat.

Ám ha figyelembe vesszük, hogy például az uveitis, a szkleritis, a Mooren fekély is mind a szemet érintő gyulladásos elváltozások, úgy valószínű, hogy ezen betegségek kapcsán is a bélrendszer felborult állapota lehet felelős. Egereknél a bél mikrobiotájában található jelzőrendszer aktiválja a specifikus T-sejteket, melyek az autoimmun uveitis nevű szemgyulladásért felelősek. Ezen új információk birtokában újfajta stratégiákat lenne érdemes bevezetni a terápia meghatározása során és a hangsúly a bélflóra diverzitásán kellene, hogy legyen, esetleg valamilyen antibiotikus vagy speciális gyógyszerrel kiegészítve az étrendet, specifikus mikrobiom bevezetésével, probiotikumokkal és széklettranszplantációval kiegészítve a kezelést.

A szem felületének a mikrobiomja ugyancsak felelős lehet az emberi szem betegségeiért, de sajnos az ilyen típusú kísérletek még hiányosak. Az egészséges szaruhártya és kötőhártya mikrobiomját már felfedezték. De vajon a szem mikrobiomja elváltozást okoz-e a betegséggel? Vagy vajon a szem mikrobiomjára hat-e a bélflóra diszbiózisa? Mi mediálja a bélflóra és a szem mikrobiomja közti kommunikációt? Ezen és hasonló kérdésekre még keresik a válaszokat. Ezeket a kérdéseket kell megoldani a szem idiopátiás fertőzéseinek megértése érdekében.

Összegezve elmondható, hogy a bélrendszertől távol eső betegségek felmérése felfedhetné a mikrobiom titkait.

Forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28286571

Fordította: Polgár Annamária

0 views

Minden jog fenntartva ©2015 Letisztult-Táplálkozás. Proudly created with Wix.com by Brigitta David and Andrea Panczel

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now