Az irritábilis bél szindrómáról – 5 ok, amiről az orvosok nem igazán beszélnek (vagy nem tudnak....)

Nagyon kevés olyan pácienssel találkoztam akinek ne lett volna valamilyen emésztőrendszeri problémája. A súlyosabbtól az enyhébbig, minden előfordulhat.

Az irritábilis bél szindróma (IBSZ, angolul IBS – irritable bowel syndrome) talán az egyik leggyakrabban előforduló „állapot” a mai világban. A reklámok tele vannak a hasmenés, puffadás, székrekedés, hasi fájdalom tüneti kezelésével, mi meg csak kapkodjuk a bogyókat.

Ha eljutunk az orvoshoz a panaszokkal, akkor az első, hogy kizárja a súlyosabb emésztőrendszeri betegségeket – Crohn-betegség, Colitis Ulcerosa, reflux, diverticulitis stb. – és ha nincs semmilyen komolyabb elváltozás, akkor gyakran IBSZ-nek titulálja a problémánkat. Az orvos felírhat különböző gyógyszereket attól függően, hogy hasmenés, székrekedés, puffadás vagy egyéb más tünet jelentkezik. Gyakran még antidepresszánst is felírnak, mert a beteg már nem tudja hová forduljon a gondjával és mivel nincs szervi elváltozás, így ráfoghatják, hogy csak kitalálta a betegséget.

Hogy valójában mi a gyökere ennek az állapotnak, arra gyakran nem kap a páciens választ. A funkcionális orvoslás célja, hogy belülről kifelé gyógyítson, azaz találjuk meg az okát ennek a gyakran elviselhetetlen állapotnak.

A hagyományos orvoslás szerint az IBSZ egyfajta funkcionális gasztroenterológiai elváltozás. Ez azt jelenti, hogy a bélrendszer abnormálisan működik, és nincs struktúrális vagy biokémiai elváltozás. De vajon tényleg nem áll fent mégis az utolsó kettő elváltozás közül valamelyik?

Nézzük tehát az 5 okot, ami hozzájárulhat az IBSZ-hez – a funkcionális orvoslás szerint:

#1: SIBO – azaz a vékonybél baktériumok túlszaporodása (small intestinal bacterial overgrowth)

A SIBO egy olyan állapot, amikor a vékonybélben túlszaporodnak a baktériumok. Egy tanulmány szerint az IBS-es páciensek akár 84 százaléka érintett lehet. Sajnos még nem létezik az evidencián alapuló kutatások során amolyan arany standardnak megfelelő módszer, ami bizonyítaná ezt az állítást. Sok fajta teszt létezik a SIBO-ra és az alkalmazott vizsgálatok nem mindig egyértelműek. Mivel a rifaximin és neomycin nevű antibiotikumok jó hatással bírtak a feltételezetten SIBO-val küző páciensek állapotára, így úgy gondolják, hogy tényleg ez a túlszaporodás állhat az IBSZ hátterében.

#2: Felborult bél mikrobiota (“diszbiózis”)

​Az emberi bélben több mint 100 trillió mikroorganizmus él, melyek befolyásolhatják a fiziológiánkat, az anyagcserénket, a táplálkozásunkat és az immunrendszerünket. Ha felborul a bél mikrobiomja akkor a gyulladásos bélbetegségtől kezdve az egyéb autoimmun betegségeken át az elhízásig bármi előfordulhat.

Egy 50 tanulmányt magában foglaló metaanalízis szerint az IBSZ-es páciensek mikrobiomja abnormális biomarkereket mutat, 73%-uknál pedig diszbiózist találtak. Több tanulmány úgy találta, hogy pre- és probiotikumok adásával javult az IBSZ-es páciensek bélflórája. Továbbá, ha a páciensek elkezdték az alacsony FODMAP étrendet – azaz olyan szénhidrátok fogyasztását korlátozták, melyek a kevésbé egészséges bélbaktériumokat támogatják –, javult az állapotuk (1).

#3: Áteresztő bél szindróma (szivárgó bél szindróma )

Az emésztrőrendszer elsődleges feladata hogy védelmet nyújtson a kórokozók, fel nem dolgozott ételmaradékok és egyéb nemkívánatos anyagok ellen. Az IBSZ során azt tapasztalták, hogy a bél áteresztővé válik, ami módosítja az interleukin-22 nevű citokint, ami köztudottan hozzájárul a bél szivárgásához. Itt jegyezzük meg, hogy ez egyfajta struktúrális elváltozása a bélnek, tehát azt feltételezi, hogy az IBSZ nem mindig funkcionális elváltozást jelent.

#4: Emésztőrendszeri fertőzés

Az emberi emésztőrendszer természetéből adódóan ellenáll a kórokozó baktériumoknak, HA a gyomorsav, mint elsődleges védekezőrendszer megfelelő mennyiségben jelen van. Sajnos a legtöbb ember gyomorsava inkább alacsonyabb, mint aminek lennie kellene.

Nagyon sokféle emésztőrendszeri fertőzést kapcsolnak az IBSZ-hez. Például az ételmérgezést amit a Campylobaktérium okoz, és a páciensek legalább 10%-nál előfordul. Az olyan paraziták mint a Blastocystis hominis, a Dientamoeba fragilis vagy a Giardia lamblia ugyancsak gyakoriak, viszont gyakran nem diagnosztizáltak az IBSZ-es pácienseknél.

#5: Nem cöliákiás lisztérzékenység és ételintoleranciák

A nem cöliákiás lisztérzékenyég (angolul NCGS) egy olyan glutén ellenes reakciót takar ami nem autoimmun eredetű. Annak ellenére, hogy a média néha nem akarja elismerni ennek az új állapotnak a létezését, mégis valós és potenciálisan komoly betegségről van szó. Bizonyos források szerint akár nagyobb problémával is járhat ennek az állapotnak a feltérképezése, mint az autoimmun eredetű lisztérzékenységé.

A NCGS általában puffadást, hasi fájdalmakat és változó székletürítést okoz, ami nehezen elkülöníthető az IBSZ-től. Ugyancsak lehetnek olyan panaszok mint a fáradtság, koncentráció csökkenése, melyek szintén gyakori tünetei az IBSZ-nek.

Az ételintolerancia során pedig pl. tej-, tojás-, mogyoró-, tenger gyümölcsei stb. kapcsán merül fel egyfajta érzékenység megjelenése, ami akár az IBSZ-es pácienseknél is előfordulhat. Ezek lehetnek igazi allergiák (IgE), vagy kevésbé veszélyes variációk is mint az IgG és IgA mediáltak.

Mi a megoldás?

Érdemes szakemberrel kivizsgáltatni, hogy pontosan mi is állhat az IBSZ hátterében. Általában a FODMAP étrend a pácienseinkél szokott segíteni, de fontos pl. egy laktulóz teszttel megnézni hogy van-e a panaszok hátterében SIBO. Természetesen a fent nevezett okokat is fontos kizárni!

Forrás: http://chriskresser.com/5-causes-of-ibs-your-doctor-may-not-be-looking-for/?mc_cid=65597634e5&mc_eid=10503623ea

(1) - https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29761234